Egyiptomi Arab Köztársaság, parlamentáris Köztársaság
 

Főváros: Kairó Nyelv: hivatalos nyelv az arab, de szinte mindenhol beszélnek angolul, a turista övezetekben németül, oroszul is  Vallás: a lakosság 85%-a muzulmán (szunnita irányzat), 15% kopt keresztény, azon kívül kisebb vallási közösségek mint zsidó, görög-katolikus, római katolikus és protestáns is megtalálható. Az iszlám az államvallás.

Időeltolódás: Magyarországhoz viszonyitva + 1 óra. (GMT+2)

Hivatalos pénznem: egyiptomi font, rövidítve: LE váltópénz a piaszter. 1 LE = 100 piaszter. 1 EUR = kb. 9 LE, 1 USD = kb. 7,- LE, 1 LE = 33,- HUF. (Az Euro árfolyama az ingadozóbb). Az említett árfolyamok változhatnak 2013 júliusától a politikai helyzetnek megfelelően illetve amennyiben az ország politikailag stabillá válik. A bankok elfogadják a hitelkártyát és az utazási csekket. Egyiptomban a nagyobb városokban és az üdülőhelyeken találhatók ATM-ek.. A nagyobb üzletekben, szupermarketekben lehet kártyával fizetni.
Repülési idő: Budapest – Kairó kb. 3 óra, Budapest – Hurghada kb. 3 óra 45 perc
Hálózati feszültség: 220V. 50 Hz. Szinte mindenhol, az ország területén és a szállodákban is használható a magyar szabvány szerinti csatlakozó. Néhány esetben adapter szükséges, de ez könnyen beszerezhető.
Istenek, Piramisok, fáraók, bazárok, mecsetek, keresztény kolostorok, templomok, ez Egyiptom. Sivatagok, oázisok, Nílus, Vörös tenger, Földközi tenger, ez is Egyiptom. Külön egyik sem, de a felsoroltak együtt adják azt a vonzerőt ami idecsalja a világ minden tájáról az egyszerű embereket, a tudósokat, és a megrögzött utazókat. Ez a gyönyörű titokzatos ország a történelmet megismerni vágyók, a napimádók és a búvárok földje egyaránt. Ez a kifejezés, hogy „Egyiptom a civilizáció bölcsője” elég indok ahhoz, hogy felfedezzük e mesés országot. A „Nílus életadó forrás” – mondják még ma is a Nílus völgyében élő parasztok, hiszen Egyiptom a Napisten és a folyó ajándékaként született, Ez az ország évezredek óta a történelem gyújtópontjában áll, számos korszak és nép nyomát viseli, a sok kutatási eredmények ellenére máig a rejtélyek földje!

Földrajz:

Egyiptom ősi neve "Kemet" azaz fekete föld volt. Valószinűleg a fekete föld a Nílus áradása után megmaradt termékeny fekete földet jelenti és erről kapta ezt az elnevezést az ország az ókorban. Jelenleg az orszag 97%-át sivatag borítja. Terméketlen homok, vagy sziklák. A Nílus nyugati oldalának buckái, dűnéi a széltől naponta változtatják alakjukat, mindig különböző formát vesznek fel. A homoktengert helyenként zöldellő oázisok pálmaligetei szakítják meg. Középen folyik a világ egyik leghosszabb folyója a Nílus, melynek teljes folyami hossza 6670 km, ebből 940 km hosszan Egyiptom területén halad át. A Nílus völgy maga az élet, a termékenység forrása. Megművelt földek és vékony csatornák szabdalják a határt, főleg a 220x175 km terjedelmű deltában, Alsó Egyiptomban.
	Amon papjai szerint a Nílus forrása az a könnycsepp volt, mely Izisz istennő szeméből hullott a földre, mikor férjét, Oziriszt siratta. Valójában a folyó forrását több évszázados kutatás után 1862-ben fedezték fel. Két ágból fakad. Az egyik ág a Fehér-Nílus, mely az Egyenlitőnél ered, majd beletorkollik a Viktória-tóba, ahonnan zuhatagként folytatódik. A másik ág, a Kék-Nílus, mely északabbra ered, a Tana-tó közelében, ahova belefolyik, majd Kartumnál, Szudánban összeölelkezve együtt folyik tovább immáron egy hatalmas hömpölygő folyamként. Itt a leghatalmasabb a folyó. Az ókorban júniustól áradva szeptemberre érte el legmagasabb szintjét, hogy elárassza a völgyet, majd visszahúzódva hátrahagyja vastag, termékeny fekete iszapját, amin gyorsan sarjadt az élet. A Nílus keleti oldala a Keleti sivatag, más néven Arábiai sivatag. Ezen az oldalon nincsenek oázisok, de gyönyörű hegyvonulatok a Vörös tengeri hegyek teszik lenyűgözővé a látványt.

Éghajlat:​

Egyiptom északi része szubtrópusi éghajlatú, Kairótól délre sivatagi. A Nílus folyó deltájában az évi csapadék elérheti a 200 mm-t, míg Kairóban a 20 mm-t, délen például Hurghadában szerencsés esetben az 5mm-t. Az évi középhőmérséklet 20-27 C. Alexandria és Kairó környékén nyáron nappal 28-35 C, éjszaka 15-20 C a hőmérséklet. A Vörös tengernél nyáron 35-42 C, szélsőséges esetekben 46 C - 48 C is lehet. Asszuánban és környékén van a legmelegebb, több esetben  mértek már 53 C-t is. A Vörös-tenger az év minden szakában alkalmas a fürdőzésre, még januárban is, amitől fázni lehet az a gyakran előforduló hűvös téli szél. November és március közötti időszak a legkedvezőbb a nagy egyiptomi körutakra, oázis látogatásokra, történelmi kirándulásokra, hiszen ebben az időben elviselhető a meleg és jobban lehet  élvezni a látnivalókat. Tavasszal gyakran fúj délről a khamsin, a száraz sivatagi szél, és homokviharrá duzzadva még gyönyörű napsütésben is szürkülettel borítja be az eget.